Tükörcserepek Arad kapcsán
Jön szembe velem az olvasnivaló. „Éljen a magyar szabadság…” Október 6-a kapcsán (is) a nemzeti függetlenség legkülönfélébb áhított formái nyernek alakot, kapnak erőre. A „globalista zsoldban” vergődő maiak, a nemzetüknek hátat fordító hitvány sereg vív szabadságharcot a lelkekért? Mintha a vértanúságot, a bitófát, a golyót ily könnyen, egy laza mozdulattal cserélhetnénk a net világa arctalan kanapéhőseinek fröcsögésére. A mindennapok szabadságharca lenne ez? Megmérettetnénk? Ismét? Ismét: hűségből, hitből meg még miből? Szeretetből? Persze.
Mi szeretetből, önbecsülésből mérettettünk. Október 6-án. A gyász napján. Az aradi vértanúk napján. A budapesti Széchenyi Társaság és a SZAKC szimpóziumán, a Csemadok-székházban. Újraértelmezve a „magyar vagyok. …Európa színpadán mi is játszottunk” gondolatsorát. Az „azt is tudom, nem én kezdtem, tudom, nem is én végeztem, most is halnak és születnek, nem lesz vége az életnek” sorokat.
Mert: „csend van. Micsoda nyugalom”. És mert: „Áldd meg fejemet, ki bízik benned, s viseled gondomat”.
Tizenévesek által újraértelmezett utolsó kiállás szerelemért, egyben kíméletlen, vakmerő kiállás értékekért, értékrendért. „Mindenem e földön, kedves szentem! Tied örökké, még a síron túl is.” “Isten veled, életem, mindenem!” Tizenévesen világgá kiabálni:
„a jognak asztalánál lopnak…
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!”
Mert: „…nyugatból kelet lett, s keletből nyugat.”
Mert: „…kiutat keres az őrült csúsztatások és ferdítések kusza hálójából.”
Mert: „…a fiataloknál világszerte betelt a pohár.”
Mert: „…gondoljatok a jövőtökre, ami a szemünk előtt ég el.”
S mert: „Gyászolni nem azért gyászolunk, mert parancsba adták. Hanem azért, mert annak a 13-nak a halála fáj. Most is.”
Szép volt! A jövő ti vagytok: Biháryová Bianka, Metzner Dóra, Šillo Dominik (I.A), Čerňanská Tímea (I.B), Ciordas Eszter, Korpás Johanna (II.A), Ötvös Sebastian (II.B), Kiss Bálint Béla (III.A), Čerňanská Veronika (III.B), Korpás Lilla (IV.A)! Nem adjuk fel!
Fónod Marianna és Demcsák Edit