Egy csapat, amely nem ismer lehetetlent – túranapló a Kis-Fátrából

Nagy örömmel és büszkeséggel osztjuk meg, hogy útjára indítottuk gimnáziumunk első, ötnapos turisztikai tanfolyamát. A lelkes, elszánt csapattal május 18-án keltünk útra – miközben végzős diákjaink sem pihentek, hanem az érettségi bizottságok előtt bizonyítottak. Kiváló eredményekről kaptunk hírt, így ezek a napok mindannyiunk számára a saját csúcsaink meghódításáról szóltak.
Kezdetek – dacolva az időjárással
Terhelyre érkezve az időjárás nem volt a legkegyesebb hozzánk, de ez egy pillanatra sem szegte kedvünket. A csapattal rögtön egy bemelegítő sétára indultunk a faluban, meghódítottuk a kilátótornyot, és megálltunk Juraj Jánošík szobránál is – így már az első napon sikerült ráhangolódnunk a közös élményekre. Másnap reggel viszont a természet kárpótolt bennünket: ragyogó napsütés, friss levegő és lenyűgöző hegyi panoráma fogadott minket.
Kihívások és emlékezetes túrák
A Jánošíkové diery szurdoknál már rögtön megérezhettük a túra igazi hangulatát: zúgó patakok, vízesések és izgalmas, helyenként technikás szakaszok vártak ránk. A Malý Rozsutec meredek kaptatói és láncokkal biztosított részei komoly próbatételt jelentettek, de diákjaink példásan helytálltak. A nap végén több mint 34 000 lépéssel a lábunkban tértünk vissza – fáradtan, de büszkén. Bár a Veľký Rozsutec a szirti sas védelme miatt zárva volt, egy percig sem éreztük hiányát – annyi élményt adott számunkra a táj és a közösen megtett út.
A következő napon a vrátnái felvonótól indultunk, de természetesen gyalog vágtunk neki a Veľký Kriváň csúcsának. A gerincen továbbhaladva a Malý Kriváň felé vettük az irányt, majd hosszú ereszkedéssel érkeztünk Krasňanyba. Ezen a napon is túlléptük a 35 000 lépést – a csapat kitartása ismét példaértékű volt.
A Tiesňavy szurdoknál tett túra során már a kezdetektől emelkedett a pulzus: a rengeteg lépcső alaposan megdolgoztatott bennünket, de a csúcson elénk táruló látvány minden fáradságot feledtetett. A nap végén a Paseky sípályák aljához érkeztünk, estére pedig egy közös sütögetéssel zártuk a programot – számomra ez az egyik legszebb pillanata volt a tábornak, amikor a csapat igazán közösséggé formálódik.
Zárás – közös élményekkel gazdagodva
A zárónapon korán keltünk, hogy megcsodálhassuk a napfelkeltét – egy igazán megható, közös élmény volt. A reggelit együtt készítettük el, majd összepakoltunk, és Zsolna felé indultunk. Útközben még megálltunk Terhelyen, ahol néhányan helyi finomságokkal és emlékekkel gazdagodtak, majd Zsolna belvárosában tettünk egy sétát, ebédeltünk, és természetesen nem maradhatott ki a híres fagylalt sem. A tanfolyam végére kissé fáradtan, de élményekkel, közös emlékekkel és sok-sok mosollyal tértünk haza.
Köszönet és folytatás
Szeretném megköszönni Flaska Réka kolléganőmnek a közös munkát, valamint a diákoknak a kitartást, fegyelmet és lelkes hozzáállást. Büszke vagyok erre a csapatra. Meggyőződésem, hogy egy új hagyomány született – és ez még csak az első lépés volt.
Urban Péter, testnevelő tanár, szervező





























