A Kárpát-medence legjobb helyesírója gimnáziumunk diákja
A Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 1988-tól szervez helyesírási versenyt középiskolások részére, amely 1992-től Implom József nevét viseli. A magyarországi határokat átlépve a határon túli magyar középiskolásokat is megmozgatja, tehát Kárpát-medencei megmérettetésről van szó, amelyen 2006-tól a legmagasabb pontszámot elérő versenyző, valamint a felkészítő tanára Implom József-díjat kap.
A Duna utcai magyar gimnázium számára az idei tanév mindenképpen mérföldkő és piros betűs év marad a verseny szempontjából, mivel Korpás Lilla, II.A osztályos tanuló nemcsak Implom József-díjas (először kapta meg pozsonyi diák a verseny történetében), hanem a verseny abszolút győztese is lett, ugyanis a megszerezhető 200 pontból 189-et ért el, az összes versenyző közül a legtöbbet, sőt a legjobb feladatlapot és a legjobb tollbamondást írt versenyzőnek járó díját is megkapta, egyszóval mindent vitt. Julius Caesar még jött, látott és győzött, Lillánk viszont csupán látott és győzött, mivel az idei verseny mindkét fordulója – a felvidéki válogató és a Kárpát-medencei döntő is – az online térben zajlott. „Békés” időben Lilla a döntőre Gyulára utazott volna a felvidéki versenyzőkkel együtt. Ám idén a 2021. február 26-án 10.00 órakor kezdődő megmérettetés rendhagyóra sikerült, mint minden ebben a tanévben: a versenyzők mellé tanári felügyeletet kellett biztosítani, ezt pedig csak az iskolai környezetben lehetett megvalósítani. Országos kijárási tilalom ide, lockdown oda, Lilla a Duna utcán írta meg a tollbamondást, ill. töltötte ki az online feladatlapot a MOODLE felületen. A verseny eredményére sokáig kellett várni, a március 15-re meghirdetett időpont csúszott, de a türelmünk rózsát, sőt díjesőt termett, amint arról 2021. április 13-án a zsűri elnökétől, prof. dr. Nagy Jánostól értesültünk, aki szintén online értékelt és hirdetett eredményt.
Kedves Lilla! Mivel személyesen még mindig nem találkozhatunk, nem ölelhetlek meg, nem rázhatom meg a kezed, nem nézhetek a szemedbe, és mondhatom el, hogy nagyon büszke vagyok rád, így tudatom veled és a „nagy világgal”: köszönet a tudásodért, a kitartásodért, az akaratodért, a szorgalmadért, a szüleid segítségéért, támogatásáért, mert mindezek nélkül nem jutottál volna el idáig! Az olimpia évében vagyunk, a te eredményedet is az olimpikonok munkájához, eredményességéhez mérem, mert ezzel a tudással nem születik az ember, hanem nagyon sokat kell tennie érte. A négy „aranyérem” mellé azt kívánom neked, hogy a következő években tudd megtartani ezt a szintet, megvédeni az eddigi eredményeidet, mert ettől feljebb már nincs, ez a Mount Everest csúcsa!
Iró Erzsébet, felkészítő tanár
