Az MTAG az űrben…
2021-es év a tudomány, konkrétan az űrkutatás részére egy nagyon fontos mérföldkő. Az idén ünnepeljük az első ember, Jurij Gagarin repülésének 60. évfordulóját. 1961. április 12-én először hagyta el ember saját bolygóját és megnyitotta azokat a lehetőségeket, amelyekről mindig is álmodott. Igazolt egy régi kínai gondolatot, amely szerint „minden nagy út kis lépésekkel kezdődik“. Az űrhajózás hőskorában ez a lehetőség csakis képzett katonai pilotáknak volt elérhető. Az elmúlt 60 év folyamatán az űrrepülés megnyílt tudósok, orvosok, tanárok előtt,… sőt az utóbbi években megjelentek az ún. „űrturisták“, akik a repülésüket megfizették. Lassan eljön az idő, amikor a világűrbe bárki eljuthat, a nyilvánosság előtt is kinyílt az az izgalmas lehetőség, hogy a világűr bármely sarkába eljuthasson. Hacsak virtuálisan is, de eljuthat. Az amerikai NASA már régebben megadta ezt a lehetőséget a rajongóknak. Bárki elküldheti nevét a világűrbe! Ezzel az aktivitással is szeretne magyarázatot adni azoknak, akik a világűr kutatására szentelt óriási pénzek összegét kritizálják. Ha elgondolkodunk azon, hogy az űrhajózás és az űrkutatás fejlesztése nélkül ma már nem is tudnánk létezni, “működni“, cselekedni. A legbanálisabb dolgoktól, amikre nem is gondolnánk, a külünféle praktikus aplikációkon keresztül, egészen a legbonyolutabb tudományos kisérletekig.
Még mielőtt megismerkednénk a Duna utcai MTAG „űrutazásaival“, néhány adat: Eddig 39 ország 565 űrhajosának (közöttük 64 nőnek) adodott meg a szerencse. Sajnos, néhányan az életüket is áldozták. Jelenleg az űrben 7 űrhajós (5 férfi és 2 nő) tartózkodik hosszútávúan az ISS űrállomáson. Az űrkutatásba eddig 80 ország kapcsolódott be, akik már saját készítésű műholdat vagy űrszondát küldtek az űrbe. A magyarok mindenhol ott vannak, és mindenhez hozzá tesznek egy kicsit. Az is köztudomású, hogy a legtöbb híres tudós és művész közül rengetegen magyar származásúak. Így hát miért is maradnánk ki éppen az űrből? Magyar nevek örökre az űrben vannak,… mint Merkur, Vénusz, Mars és Hold kráterek, magyarok nevét viseli több kisbolygó (aszteroida). Farkas Bertalan első magyar űrhajós nevét mindenki ismeri, talán néhányan hallottak Charles Simonyi magyar származású űrturistáról, aki kétszer fizetett meg repülést. De csak nagyon kevesen tudják, ki Pavlics Ferenc. A most 93 éves, Santa Barbarában élő mérnök volt az, aki a Holdon járó LRV autót tervezte! Végül egy szintén magyar vonatkozás, habár csak közvetetten, mint érdekesség, az első szlovák űrhajós Ivan Bella második felesége Judith magyar!
MTAG az űrben
Habár szimbolikusan és virtuálisan, a magyarokat képviselve ott van a Duna utcai MTAG is. Eddig 5 különböző virtuális űrutazáson vett rész, a hatodik (Mars 2026) már tervezve van. Iskolánk neve a New Horizons fedélzetén távolodik a Naprendszertől, és fordítva,…a Parker Solar Probe napszonda fedélzetén 6 millió km-re megközelíti a Napot. Már két alkalommal leszállt a Marson (az InSight és a Mars 2020 fedélzetén), a harmadik látogatásra 2026-ban kerül sor. Ott van a Kepler űrtávcső fedélzetén is, amely 700 idegen bolygót fedezett fel.
Mi volt az indíték?
Mint a gimnázium volt diákja (1968-71), ilyen módon akartam meghálálni hogy mindazt, amit az életben elértem, Nektek is köszönhetem. Ugyanúgy, ahogyan köszönik a végzett diákok százai, ezrei, hogy vágyaik , álmaik és céljaik teljesültek. Köszönet az örökös tanári karnak. És hol mindenütt tudnak a Duna utcai MTAG-ról? Jelenleg már 6,6 miliárd km-re a Földünktól, a New Horizons szonda fedélzetén, amely már elhagyta a Naprendszerünket és repül tovább a „végtelenségbe“. Az útnak nincs vége. De kezdjük a legújabb küldetéssel:
A Mars 2020 szonda 2020. július 30-án indult a vörös bolygó felé, ahova fél éves repülés után 2021. februárjában megérkezett és 18-án este 22:00 óra előtt sikeresen leszállt. Az egész világ egyenesben követhette az eseményeket. A hosszútávú tudományos kutatásokhoz a legmodernebb műszerekkel van a marsjáró „autó“ felszerelve . De a rajongókat egy másik „fontos“ dolog is érdekelte, aminek nagyon megörültek . A nevük is leszállt a Marson és örökké ott marad. Igaz ugyan, hogy szimbolikusan, de ott van.
Hogyan lehet részt venni egy hasonló küldetésben?
Lehetőségünk van arra, hogy a szondák fedélzetén elküldjük nevünket. NASA a regisztráció után elkészíti a névre és sorszámra szóló, letölthető beszállókártyát (régebben atraktív certifikátumokat – bizonyítványlatokat) kapnak. Egyben egy térképen megmutatják, melyik országból hányan jelentkeztek. A honlapon lehetőség van barátok , ismerősök, szervezetek meghívására is, ha nem akarunk egyedül „utazni”. Megjegyzem,… a regisztráció ingyenes, semmi szenzáció, bárki képes megcsinálni.
A tervezett missziókra a nevek regisztrálását a NASA/JPL időben bejelenti és az interneten a nyilvánosságnak közzéteszi. Kívánatra mailban is elküldi. Ettól a perctől, egészen a repülésig a folyamat identikus,… bejegyzés kitöltése, elküldése a NASA központjába. Egy adott időpont után a regisztrációt lezárják. Ott bejegyeznek és ezt visszajelzik egy személyre számozott „beszállójeggyel“ (régebben atraktív certifikátusokkal“), amelyet kinyomtathatunk és berámázhatunk emlékül. Ezek a jegyek mind egyediek. A következő fázis már a NASA-nál történik. Regisztráció után a NASA/ JPL laboratóriumában a javasolt neveket „felírják-kiégetig-bevésik” egy szilícium lapocskákra. A régebbi küldetéseknél a bejegyzett neveket CD/DVD-re írták fel, ma már mikrocsipeket, memóriakártyákat használnak. Az írás elektronsugarakkal készül, a betűméret csupán 75 nanométer. Ez az emberi hajszál átmérőjének csupán ezredrésze. Ebben a méretben egy pénzérme méretű felületre kb. egymillió név véshető fel. A mostani Mars Perseverance marsjárón 10,9 millió név van elhelyezve az egész világból. Ezután a neveket hordozó médiumot felszerelik a szondára, majd következnek a tesztelések, a szonda elhelyezése a hordozórakétára, új komplex tesztelés és végül várakozás a betervezett start idejére, amely nagyon fontos és tetszés szerint nem lehet megváltoztatni. Ezt hívják „startolási ablaknak“. Utána már csak izgulni kell, hogy minden sikerüljön. Hogy a nevünk eljusson az űrbe,… az örökségbe. Eddig 20 alkalommal lehetett neveket regisztrálni. Már most folyamatban van egy újabb Mars misszió előkészítése, amely 2026-ban indul. Leszáll a mostani Perseverance marsjáró mellet, átveszi az általa összegyűjtött mintákat és visszahozza a Földünkre. A nevek regisztrálását a NASA már fogadja. Iskolánk neve ismét ott lesz! A NASA humorát bizonyítja az is, hogy minden résztvevőt, aki 500 millió kilométert megtett, törzsutasnak számítják és az egyes küldetések után pontokat kapnak.
Sok sikert és további nagy utazásokat kívánok az idegen világok felé!
Méry István, az MTAG volt diákja, (1968-71) Dávid Béla osztályából
