Fizika, fúzió és (majdnem) radioaktív kalandok – a Mathemagicians prágai története
A tanév elején a másodikos gimnazista fiúk egy különleges fizikaversenyre figyeltek fel, amelyet Csehországban, Prágában rendeznek meg. Ez a megmérettetés Európa egyik legnagyobb fizikai csapatversenye, a Fyziklání. Mivel csapatversenyről van szó, gyorsan szövetség köttetett a győri Kazinczy Gimnázium diákjaival: így alakult meg a Mathemagicians csapat. Iskolánkból Baráth Bence és Vanda Maxim csatlakozott, a győri iskolából Börzsei András és Győri Áron. Az összekötő kapocs Nemes Máté volt, aki a Kazinczy Gimnázium tanulója, de nálunk van a szlovákiai törzsiskolája – mondhatni, ő volt a „fizikai és adminisztratív” híd a csapatban.
Felkészülés – nem csak képletekkel
A karácsonyi szünet után elkezdődött az intenzív felkészülés: fizikafeladatok tömkelege, gondolkodás, számolás – és persze a versenyhez szükséges egyéb programokra való készülés is. Ugyanis a Fyziklání nem csupán feladatmegoldásból áll. Részt kell venni például a Nemzetek Estjén (Večer národů), amelyen nemcsak a csapat mutatkozik be (mi ezt angol nyelven tettük meg), hanem az országra jellemző ételeket is kóstolásra kínálja. Mi magyar és felvidéki finomságokkal készültünk, sőt saját készítésű, a pozsonyi UFO-hidat ábrázoló kulcstartót is vittünk. A fizika mellett tehát a gasztronómia és a kreativitás is szerepet kapott.
Prága, éjszaka és nemzetközi hangulat
A verseny február 10-én este prágai éjszakai városnézéssel indult. Csapatunk február 11-én csatlakozott a Nemzetek Estjéhez, amely fantasztikus élmény volt. Különleges volt bemutatni, hogy két országból érkeztünk, mégis egy nyelvet beszélünk, és a diákok mindkét iskolában magyar nyelven tanulnak. Megismerkedtünk román, lengyel, észt, hongkongi, cseh, kassai szlovák, osztrák és grúz diákokkal – és természetesen az ételeikkel is. Egy nagyon fárasztó, de élményekben gazdag este után tértünk vissza a szállodába.
Tudomány testközelből
Másnap igazi tudományos kaland következett: bejárhattuk a Károly Egyetem laboratóriumait. Megnéztünk egy valódi Van de Graaff-gyorsítót, részecskevizsgálatokat láttunk, plazmaszimuláción vettünk részt, és azt is megfigyeltük, hogyan ejtenek csapdába ionokat. A látogatás után egy igazi cseh egyetemi kantinebéd következett (igen, ez is kulturális élmény volt), majd egy érdekes előadás a matematika és fizika rejtelmeiről. A szabadidőben természetesen nem maradhatott ki a belváros sem: az Orloj megtekintése, a Károly híd felfedezése és a történelmi utcák bebarangolása.
Találkozás nemzetközi projekteken dolgozó tudósokkal
Este cseh tudósokkal beszélgethettünk, akik rangos nemzetközi projektekben dolgoznak, például a CERN kísérleteiben. Nagy öröm volt számomra, hogy női kutató is volt közöttük. Hallhattunk a Pierre Auger Obszervatóriumról, az ATLAS részecskegyorsítóról, csillagászati projektekről, valamint a Solar Orbiter, a LISA és az Athena missziókról. Inspiráló és rendkívül motiváló beszélgetések voltak.
A megmérettetés napja
Pénteken elérkezett a verseny napja. Elszántan indultunk a helyszínre. A verseny nem hagyományos módon zajlott: minden csapat ugyanazzal a hét feladattal kezdett. A helyesen megoldott feladatért pont járt – és egy újabb, gyakran nehezebb feladat. Három óra állt rendelkezésre, hogy minél több előre elkészített példát oldjanak meg a csapatok. Összesen 305 csapat versenyzett, három korcsoportban. A mi kategóriánkban 102 csapat indult. A fiúk keményen küzdöttek, én pedig kint figyeltem a pontszámok alakulását, és természetesen izgultam. Az eredmény: 59. hely a 102 csapatból, összesítésben pedig 164. hely a 305 csapat közül. Első próbálkozásra ez kiváló eredmény – büszkébb nem is lehettem volna.
Fogadás és egy „elírt” világhír
A versenynap zárásaként a belváros egyik történelmi egyetemi épületében állófogadást tartottak. Egy impozáns teremben, finom falatok mellett találkozhattunk a résztvevőkkel. Itt tudtuk meg, hogy a verseny neve egy véletlen elírásból származik: a „fyzikální” szót egyszer „Fyziklání”-nak írták – és ez annyira megtetszett a szervezőknek, hogy ez maradt a hivatalos név. Így születnek a hagyományok!
A hollywoodi jelenet
Az utolsó este társasjátékozással telt volna este 18:30-tól éjfélig – amit a fiúk (és bevallom, én is) nagyon vártak. Javában játszottunk, amikor hirtelen hír érkezett: az épületben állítólag megemelkedett a radioaktív sugárzás szintje. Először azt hittük, ez is egy társasjáték része. De nem! Megjelent a rendőrség és a katasztrófavédelem, teljes védőfelszerelésben. Mindenkit két műszerrel ellenőriztek. Olyan volt, mintha egy hollywoodi filmbe csöppentünk volna. Miután mindent rendben találtak, rendőri kísérettel, a hátsó ajtón hagyhattuk el az épületet. A szállodába hajnal egy után érkeztünk – ez a nap is emlékezetesre sikerült.
Hazatérés és folytatás
A vasárnap már nem tartogatott váratlan fordulatokat, és délután négy óra után megérkeztünk a pozsonyi vasútállomásra. Egy igazi fizikaünnepen vettünk részt! Nemcsak a verseny, hanem a kísérőprogramok minden pillanata maradandó élményt adott. A fiúk pedig egyöntetűen kijelentették: „Jövőre is megyünk!” És azt hiszem, ezzel mindent elmondtak. 😊
