Az indulás – 1950
Az első fővárosi magyar iskola a háború után az akkor külvárosnak számító Kalinčiak utcán, egy szlovák iskolával közös barakképületben kezdte meg működését. Dr. Prenghy Árpád 1949 tavaszán személyesen kereste fel az Oktatási Megbízotti Hivatal egyik iskolaügyekért felelős beosztottját azzal a kérelemmel, hogy szeretné gyermekét magyar iskolába íratni.
Dr. Prenghy 10 évvel később így emlékezett vissza erre a találkozásra és az ezt követő indulásra:
A magyar iskolára vonatkozóan azt a választ kaptam, hogy Pozsonyban már nincs magyarság. Aki nem akart szlovák lenni, az áttelepült Magyarországra. Megszabták, hogy legkevesebb 25 magyar gyermek szüleinek saját kezű aláírásával ellátott kérvényt kell beadni a Hivatalba. Ez súlyos feltétel volt, mert az 1945-48-as évek eseményei – a patrongyári és ligetfalusi internáló táborok, a csehországi és magyarországi kényszerkitelepítések – élénken éltek minden magyar ember emlékezetében. Így érthető, hogy az összes ismerősöm közül csak 10 aláírást sikerült összegyűjtenem. Már-már úgy látszott, hogy a magyar iskola nem jöhet létre. Ekkor találkoztam Árpa Imrénével, aki felajánlotta segítségét a toborzáshoz. Így 1950 tavaszára sikerült elegendő aláírást szereznünk, amelyet benyújthattunk az Oktatási Megbízotti Hivatalba. Másfél évi utánajárás után nyílhatott meg 1950. szeptember 1-jén a magyar iskola a Kalinčiak utcán.
Dr. Prenghy Árpád
