Történelmi vetélkedő Lakiteleken
A nemzetnevelő Pázmány Péter élete és kora
Ezt a nevet azért választottuk, mert a verseny időpontjához – ápr. 8-9. – nem messze volt a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születésnapja. Erről idén is megemlékeztek a bodrogközi Borsiban. Az írásbeli fordulókban 10-10 feladatot kaptunk, többek között olyat is, hogy el kellett készíteni Pázmány korából egy ételt, s beküldeni annak receptjét. Eddig még ilyen nem volt. További változás: az idén először hirdették meg a versenyt alapiskolások számára is, s az írásbeli fordulók összesített eredményét tartalmazó listán alapiskolás kategóriában 1. és 2. helyen találtam két csapatot Pázmány Péter nevét viselő iskolából, Vágsellyéről. Csapatunk 4 főből állt, ám egy héttel a vetélkedő előtt derült ki, hogy egy időpontban lesz az iskolánk által szervezett dél-angliai kirándulással, így egyik tagunk, Németh Marco nem tudott jönni. A csonka csapat tagjai: Tomka Sára (I.A), Makki Viktor (I.A) és jómagam (III.A).
Csütörtök reggel indult csapatunk felkészítő tanárnőnk, Csáky Betty néni kíséretében mikrobusszal Lakitelekre. Pihenésképp a hosszú út után a Lakitelekhez tartozó Felsőalpáron életnagyságú bábokkal sakkoztunk kint, ültünk Örkény István “Egyperces padján”, minden egy perc után felálltunk, majd az útjelző táblák segítségével felelevenítettük a Pázmány korára vonatkozó eseményeket, azaz leteszteltük magunkat. Ezután a szálloda pincehelyiségében kifáradásig asztalifociztunk, és -teniszeztünk. Nagyon jól éreztük magunkat. Még Betty nénit is rábírtuk egy mérkőzésre. Másnap délelőtt zajlott az alapiskolások döntője, ahova az előző napi középdöntőből 12 csapat jutott be, mi is odakíváncsiskodtunk a szállóval szembeni Kölcsey-házba, ám nem engedtek be. Megtudtuk, hogy a döntőben csupán anyaországi magyarok voltak. Délután még elkészítettük a „házi feladatot”: Verancsics Fausztusz Antal esztergomi érsek öccsének valamelyik találmányát kellett elkészíteni. Mi a repülő embert választottuk, de aztán „Lepus Volans” lett belőle, azaz repülő medve, mert plüssmacit sikerült hozni otthonról. A mi középdöntőnk pénteken fél ötkor ünnepélyes megnyitóval kezdődött. Olajos István, a lakiteleki alapiskola igazgatója üdvözölte a résztvevőket. A középdöntő hatig tartott. A feladatok nem voltak nehezek, csak kevés volt a megoldásukhoz adott egy óra idő. Volt benne képfelismerés, leírás alapján személyfelismerés, állítások megítélése Pázmány életére vonatkozóan. A középdöntőt vacsora követte, majd beszélgetés a Lakiteleki Népfőiskola megálmodójával, az Országgyűlés alelnökével, Lezsák Sándor úrral. Már héttől nyugtalanul vártuk az eredményhirdetést, vagyis hogy kik jutnak be a döntőbe. Mi a hetedik helyen végeztünk a 19-ből. Nagyon örültünk. A tavalyitól eltérően idén nem kaptunk éjszakai feladatot.
Szombat reggel 9-kor vette kezdetét a döntő, melyben a zsűri tagjai Lezsák Sándor, Czoborczy Bence, a Keresztény Élet főszerkesztője, Karaffa János felvidéki plébános, aki jelenleg a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen tanít, Bagi Ferenc lakiteleki plébános és Harmatos Áronné tanárnő voltak. A döntő fél egyig tartott, a végére már kezdtünk elfáradni. Voltak villámkérdések, vaktérképen 15 várost kellett kijelölni, ebben még egy másik csapattal egyetemben a legjobbnak bizonyultunk. Aztán a zsűri állításáról kellett eldönteni igaz vagy hamis voltát. A legnehezebbnek az a versenyszám bizonyult, amelyben Pázmány művei voltak szavakra szétszedve (megjegyzem, vitairatainak címei 2-3 sorosak), ezeket kellett helyes sorrendbe összerakni. Volt „Próbáltam súgni szájon és fülön” c. feladat, melyben először az egyik csapattagnak kétszeri felolvasás után kellett rögzíteni egy meghívó szövegét egy fiktív lakodalomra, annak azt a szomszéd helyiségben tartózkodó csapattagnak továbbadni, majd a harmadiknak, aki hallás után írta le és adta le a zsűrinek. Volt keresztrejtvény, titkosírás, melynek megfejtése a Pázmány-címer volt, amit össze kellett ragasztani. Leggyöngébbnek a zeneműfelismerésben bizonyultunk, nem is csoda, hisz nálunk a gimnáziumban már nincs zeneoktatás. Itt zsoltárokat, lantosok énekeit kellett felismerni, de hallható volt ott Hacki Tamás „előadásában” Mozart Török indulója is. Hogy érdekesebb és feszültebb legyen a hangulat, az utolsó feladat pontjait csak ebéd után ismertették. Az eredmény: a 8. helyen végeztünk a 12 csapatból. Nagyon jól éreztük magunkat, új információkkal, lelki élményekkel töltődtünk föl, könyvjutalomban részesültünk, a dobogós első 3 helyezett pedig nyáron jutalomkiránduláson vehet részt.
Már most meghirdették a jövő évi verseny témáját: a Szent Család – Szent István, Imre és Boldog Gizella. Biztosan bekapcsolódunk!
Zilizi Kristóf
