Karácsonyra hangolódva a Duna utcán
A bevásárlóközpontok már novembertől ünnepi fényekben pompáznak, kezdetét veszi a karácsonyi “hajsza”, készülnek a finomabbnál finomabb sütemények, a lakásba lépve pedig fenyőillat fogad. Az év legszebb ünnepe szinte karnyújtásnyira van tőlünk, már csak pár nap az iskolában, utolsó felmérők, számonkérések, és mehetünk haza, a családunkhoz. Talán nem is tudatosítjuk, hogy ami számunkra olyan természetes és magától értetődő, sajnos számtalan embernek nem adatik meg, a Diákönkormányzatunk által szervezett idei Duna utcás karácsony ezért egy kicsit eltért a megszokottól – hatalmas köszönet érte a 22 tagból álló lelkes csapatnak!
Ajándékot kapni jó, de adni még jobb – ezt a mottót követve a gimnazista osztályok lázas “dobozolásba” kezdtek, hogy a jókai Jó Pásztor Háza Gyermekotthon lakóinak szebbé tegyék a karácsonyt. Megható volt látni, ahogy készültek és gyűltek a csomagok. Senkit nem kellett figyelmeztetni, emlékeztetni (mint az elmaradt felmérők pótlásánál), gimnazistáink tudatosították az ügy fontosságát, az ajándékcsomagokat pedig egy-egy szívhez szóló rövidke üzenettel toldották meg, boldog ünnepeket kívánva a rászoruló gyermekeknek. És bár nem láthatjuk a 20 gyerkőc arcát, amikor a karácsonyfa alatt keresgélve kinyitják a nekik szánt csomagot, az ajándékokat személyesen szállítottuk el és helyeztük ama bizonyos fa alá. A Mikulás szánját Szőcs Adrián, II.A osztályos DÖK-tagunk és egyben az ötletgazda Kinga édesapja vezette, segítőkként pedig mellé szegődtünk iskolánk igazgatónőjével, Morvay Katalinnal, Kulcsár Mónika igazgatóhelyettessel és nem utolsósorban Csémi Máté Istvánnal, diákönkormányzatunk elnökével. Az adakozásnak ezzel azonban még messze nincs vége, a DÖK csapata ugyanis az “egy doboznyi szeretet” jótékonysági akción kívül még egy gyűjtést is megszervezett, az ebből befolyt pénzösszeggel a Lélekgyógyító Alapítvány fáradhatatlan munkáját szeretnénk támogatni, ily módon segítve a hátrányos helyzetű családoknak, gyermekeknek.
Nem karácsony a karácsony sütivásár, osztályok versenye vagy karácsonyi vetélkedő nélkül, így hát az utolsó iskolában töltött hét igazi karácsonyváró hangulatban telt. Díszbe borultak az osztálytermek, kiváltképp az ajtók, amelyek kreatív dekorációját öttagú zsűri pontozta. Az iskola folyosóin mézeskalács és forró csoki illata csalogatta kis- és nagy diákjainkat a DunaStar diákvállalkozás és a DÖK közös standjához, pénteken pedig egy igazi tanításmentes, ám programokban gazdag nappal hangolódtunk az ünnepekre. A gimis évfolyamok karácsonyi színekben pompáztak: elsősöké volt a fehér, a másodikosok kapták az aranyat (bézst), a harmadikosoké lett a piros, végzős, negyedikes évfolyamunk pedig zöldbe borult.
Mielőtt kezdetét vette a “duccás” karácsonyi vetélkedő, meghallgathattunk egy előadást a Misie polgári társulás tagjaitól, akik tanzániai missziós tevékenységükről meséltek, rámutatva, hogy az ünnepek nem mindenhol telnek a bőség, a gazdag ajándékok és jó ételek jegyében. Ezt követően a diákoké volt a főszerep, az ügyességi feladat és karácsonyi Kahoot után az első alkalommal kipróbált improvizációs feladattal kacagtatták meg nemcsak a zsűrit, hanem az egész nézőközönséget, zárásként pedig karácsonyi daloktól zengett a tornaterem az évfolyamszinten lezajlott karaokenak köszönhetően. A közös ünneplést az év utolsó osztályfőnöki órája zárta, majd kiürültek az osztálytermek, csendbe burkolóztak az iskola folyosói.
Jó volt együtt várni, közösen megélni a szeretet és a béke ünnepét, segíteni a rászorulóknak, mosolyt csalni a diákok és a tanárok arcára egyaránt.
Békés, boldog karácsonyi ünnepeket, szeretetben és sikerekben gazdag új esztendőt kívánva minden kedves “duccásnak” és nem “duccásnak”!
Szabó Andrea, DÖK-koordinátor