Holokauszt emléknap a krókusz jegyében

Erre a kérdésre immár 3 éve tudják a választ a pozsonyi Duna utcai alapiskola és gimnázium tanulói, mivel 2016-tól tagjai a Krókusz Projekt európai családjának.

Az EU által támogatott Krókusz Projektet 2005-ben indította el írországi Holokauszt Oktatási Alapítvány (HETI). A kezdeményezésükhöz csatlakozó oktatási intézmények 12–24 éves diákjai virágültetéssel emlékeznek a holokausztban meggyilkolt 1,5 millió társukra, és ehhez kapcsolódva önálló projekt keretében próbálják megértetni a fiatalokkal, mi vezetett társaik halálához, milyen következményekkel és veszélyekkel jár a kirekesztés, az intolerancia, a másság nem tisztelése – akár napjainkban is. 2016-ban a Szembenézés Alapítvány jóvoltából a projekt Magyarországra is megérkezett, és iskolánk – egyedüli szlovákiai magyar intézményként – azonnal csatlakozott hozzá. A Szembenézés Alapítvány projektismertetésében a következő mondatok értették meg velünk a projekt elnevezését és célját: „Projektünk neve az elültetett virág neve, amely tavasszal nyiladozó sárga szirmaival a zsidók ruháján kötelezően viselt sárga Dávid-csillagra (a kirekesztés szimbólumára), de egyben az életre is utal. A virágszimbolika kettős értelmű: a kirekesztésé és az életesélyé. Számunkra az életen van a hangsúly.” A 2016/17-es tanévben iskolánkban a Tolerancia éve jegyében zajlottak az érzékenyítő programok, a krókuszos tevékenység tehát tökéletesen beleillett céljainkba. A diákok lelkesedéssel és motiváltan dolgoztak, kutattak, majd a csoport munkáját egy tolerancianapon fejeztük be és prezentáltuk, ezzel hagyományt teremtve, az idén ugyanis már a harmadik ilyen tematikus napra készülünk.

Tekintettel arra, hogy az idei tanévben két jelentős történelmi esemény (1968 és 1989) évfordulójára is emlékezünk, az alapiskolás és gimnazista krókuszcsoportjaink oral history módszerrel családtörténeti kutatást végeznek, melynek eredményeit az áprilisi tolerancianapon mutatják be. Az önálló projekttervezés lehetővé teszi a holokauszton kívül más téma feldolgozását is – bár természetesen az intolerancia veszélyeire, az emberi jogok megsértésére e két említett történelmi esemény kapcsán is fel lehet hívni a figyelmet –, mégis úgy gondoltuk, hogy a holokausztról megemlékezünk azon túl is, hogy novemberben az iskolaépületünk melletti kis kertben elültettük a krókuszhagymákat. A holokauszt nemzetközi emléknapja január 27-e, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának napja. Ennek kapcsán tartottunk iskolánkban holokausztnapot. A két krókuszcsoportunk Korpás Árpád idegenvezető kalauzolásával Pozsony zsidó emlékei nyomába eredt, közben meglátogatták a Zsidó Múzeumot is. Majd az iskolába visszatérve a hetedikes krókuszosok, akiknek Lelkes Viktória iskolapszichológus a projektvezetőjük, bemutatták felső tagozatos társaiknak a pozsonyi botlatókövekről készült kiselőadásaikat. A harmadikos gimnazista krókuszosok pedig egy rádióműsorral hívták közös emlékezésre diáktársaikat. Az iskolakertben nemsokára kibújnak a sárga krókuszok, rájuk pillantva a Duna utcás tanulók számára ez az emlékezés és tisztelgés nem szorítkozik majd csupán egyetlen napra.

A gimnazisták rádióműsora Alexander Bachnár pozsonyi holokauszttúlélő mondatával zárult: „A holokauszt nem a zsidók marhavagonba való beterelésével kezdődött… A holokauszt abban a pillanatban kezdődött, amikor egy zsidónak valaki büntetlenül lekevert egy pofont!” Hisszük, hogy iskolánk idei, a kritikus gondolkodásnak szentelt tematikus évében ez a projektnap még erőteljesebben tudatosította diákjainkban e megállapítás igazságtartalmát, valamint a toleranciának és a másság tiszteletének fontosságát.

Kulcsár Mónika, a gimnazista projekt vezetője