Ünnepeink során kicsit megállítjuk az időt, visszatekintünk, emlékezünk és jó érzéssel tölt el, milyen értékes örökség birtokosai vagyunk. A mai napra terveztük az ünnepi megemlékezést iskolánk fennállásának 70. évfordulója alkalmából, azonban a járvány miatt ez is elmaradt. Ünnepeljünk hát együtt, kicsit más módon, ünnepeljünk szívünkben, ennyit enged ma helyzetünk.
A mai naptól fogva egészen a tanév végéig itt, ezen a helyen elevenítjük fel a régi emlékeinket: „70 év – 70 kép“ c. sorozatunkban.
„Az ünneptől fényt kap az emlékezés, amikor erősebb fókusz alá kerülve megélesednek a már-már homályba veszett történések, üzenetek, találkozások, újra élni akarnak a megélt élmények.“
Ádám Zita
A pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium immár 70 éves múltra tekint vissza. A főváros Belvárosában álló patinás épület már a 19. század 70-es éveiben állt, mai alakját a 20. század 10-es éveiben nyerte el Herczeg Zsigmond tervei alapján. A bő 100 év alatt – a világháborús éveket leszámítva – falai közt mindig oktató-nevelő munka folyt. Az utca neve már közel fél évezrede változatlan, ezért az intézmény nevének megváltoztatása fel sem merült sem a múltban, sem a jelenlegi iskolavezetés tagjaiban. A Duna utcai iskola sok itt végzett diák számára vált fogalommá, bástyává, mely meghatározta ifjúságukat, tartást és erős alapot adott. Sokunk gyermeke, unokája itt tanult vagy tanul, így alkotunk egy nagy Duna utcás családot. Egy dolog azonban mindig jellemző volt a Duna utcai tanárokra, szülőkre és diákokra – az összetartozás. Életre szóló barátságok, szerelmek, házasságok köttettek, megőriztük egymás emlékét lelkünk rejtett zugaiban. Az Alma Mater gondolat nem az ódon falakat jelenti, hanem azokat a lélektől-lélekig utakat, amelyek járhatóvá válnak az ódon falakon belül. Az érzés ugyanaz mindenkiben: összetartozunk. És ez a legfontosabb.
A szülő iskolát választ gyermekének. Jó iskolát. Olyat, ahol a magyarság és a minőség, a régió igényei szerinti fejlődés és szakmai fejlesztés mind-mind jelen vannak.
Milyen is legyen a jövő? Milyen legyen a 21. század Duna utcai iskolája?
Legyen olyan, ahol mindenki jól érzi magát egy kellemes esztétikus környezetben, ahol a gyermek személyiségének fejlesztése elsőrendű feladat, ahol tehetséggondozás folyik, ahol kialakul egy modern európai iskola, ahol ápoljuk és tiszteljük hagyományainkat, anyanyelvi kultúránkat, ahol számos nemzetközi projektet valósítunk meg, ahol a diák megtanulja az önálló alkotómunkát, a problémamegoldást, megtanul a modern eszköztárral bánni és anyanyelve, valamint az államnyelv tökéletes ismerete mellett elsajátít még két idegen nyelvet is.
Nemes célokat és igényes feladatokat tűztünk magunk elé az elkövetkezendő időszakra, mert tudatosítjuk, hogy az oktató-nevelő munkában talán a nevelés egyre fontosabb szerepet kap. Gyermekeinket az együttérzésre, toleráns emberi magatartásra, az egészséges életszemlélet és életmód kialakítására, a példamutatás és a művészi élmény átélésének személyiségformáló erejére épülő szemlélet kialakítására igyekszünk nevelni. Mit is kívánhatnék az iskolánknak? További eredményes 70, sőt 100 évet, nőjenek fel új, mind értékesebb generációk az iskola falai között, legyen több a mosoly, a jókedv és mind kevesebb szomorúság. Az iskola legyen második otthon, ahol minden, még az esetlegesen kellemetlen is a gyermekért történik – a jobb jövő érdekében.
Morvay Katalin, igazgató