avagy egy újabb, sikerrel koronázott gólyatábor a Duna utcán
Amikor három évvel ezelőtt iskolánk Diákönkormányzata megszervezte és sikeresen meg is valósította az első Gólyatábort, nem is sejtettük, mennyire népszerűvé válik diákok, szülők és osztályfőnökök körében egyaránt. Két nap felhőtlen szórakozás, móka és kacagás – kell ennél több egy sikeres tanévkezdéshez?
Hogy ne aludna mindenki iskolánk patinás falai közt, nem is volt kérdés, így szeptember 1-jén 45 bőrönddel, hálózsákkal és egyéb alvóalkalmatossággal felszerelt jövendőbeli elsős sorakozott izgatottan a regisztrációs asztalnál, hogy még a hivatalos tanévnyitó előtt megismerhesse osztályfőnökét, valamint osztály- és évfolyamtársait.
Bár a meteorológusok pár nappal korábban még esőt jósoltak az idei Gólyatáborra, az időjárás mégiscsak nekünk kedvezett, így iskolánk igazgatónője, Morvay Katalin, Kulcsár Mónika igazgatóhelyettes és Kocsis Rebeka, Diákönkormányzatunk elnöke az iskolaudvaron köszönthette a lelkes csapatot. Ezt követően még talán a légy zümmögését is hallani lehetett volna, mert mindenki lélegzet-visszafojtva várta, mikor hangzik el a neve, és derül ki, vajon az I.A osztályt fogja-e erősíteni Farkas Erdélyi Erika vezetésével, vagy pedig Szatmáry Ester védőszárnyai alá kerül az I.B-ben.
Az első osztályfőnöki órát és egy gyors felfrissülést követően kezdetét vehette a felhőtlen szórakozás. Nevek rögződtek osztály- majd évfolyamszinten, gombolyagok repültek, kedvenc tárgyak egy rövid időre gazdát cseréltek, és az is kiderült, ki nem szereti a vizet, vagy hogy melyik korba időutaznának elsőseink. Az idő pedig olyan gyorsan repült, hogy észre sem vettük, és már el is érkezett az ebéd ideje. Két hónap után végre ismét vidám zsivajtól visszhangzott az ebédlő, majd az osztályfőnöki kvíz fényt derített például arra is, ki Erdélyi tanárnő kedvenc nyomozója (Monk), vagy melyik híresség dicsérte meg Szatmáry tanárnő szeme színét kiskorában (Yoko Ono).
A délutáni program színterévé ismét az iskolaudvar vált. Kreatívabbnál kreatívabb rajzok készültek hátpostás játékunk során, a bogozósdi közben pedig gólyáink úgy összegabalyodtak, hogy remélhetőleg az elkövetkező négy éven keresztül ki sem bogozódnak. 
Ennyi ismerkedés után ideje volt kideríteni, mekkora versenyszellem lakozik legfiatalabb gimnazistáinkban – következhetett az egyik legigényesebb és egyben legszórakoztatóbb feladat: a rohampálya. Elsőseink ötös csapatokban szaladtak egyik állomástól a másikig, cipőtornyot építettek, találós kérdésekre válaszoltak, bepörögtek, akadálypályát teljesítettek és lépcsőt is futottak.
A sok játékot és ügyességi feladatot követően már mindenki kellőképp megéhezett, a vacsorát azonban ezúttal nem az étkezőben, hanem a városban fogyaszthatták el. Diákönkormányzatunk kisebb csoportokra osztódott, majd gólyáinkkal négy különböző irányba széledt szét a belvárosban.
A mókának és versenyzésnek azonban még ezt követően sem szakadt vége. Miután leszállt az est, egy izgalmas kincskeresés vehette kezdetét, mely során elsőseink még alaposabban megismerhették és felderíthették iskolánk folyosóit, valamint egyes tantermeit. Hogy a nap végére mindenki elfáradt, nem volt meglepő, mint ahogy az sem, hogy a fáradtság ellenére gólyáink hajnalig csiviteltek.
A tábor második napja egy kiadós reggelivel és egy iskolánkat bemutató, bemelegítő kvízzel kezdődött, mely során kiderült többek közt az is, hány ajtó található a harmadik emeleten, vagy hogy mennyi lépcsőt kell ,,megmászniuk” összesen, ha fel akarnak jutni az étkezőből az osztálytermükig. Érdemes volt küzdeni, ugyanis a kvízben szerzett pontszámokat tovább lehetett gyarapítani egy fergeteges vetélkedőben, melyre a tornateremben került sor. Volt zene- és filmfelismerés, activity, műveltségi és egyben gyorsasági verseny, na meg persze jókedv és kacagás, a hősies küzdelem után pedig következhetett a megérdemelt édes jutalom. Mivel azonban minden jónak vége szakad egyszer, ez évi Gólyatáborunk is lassan végéhez ért, viszont kétség sem fér hozzá, hogy elsőseink számtalan új élménnyel és szép emlékkel gazdagodtak.
Végezetül pedig következzen a reklám helye, mindez ugyanis nem valósulhatott volna meg azok nélkül a kreatív és lelkes diákok nélkül, akik a Diákönkormányzat csapatát erősítik (Fehér Hanna, Kováts Viktória, Balogh Noémi, Frigula Bianka, Kiss Bálint Béla, Krnáč Viktor, Gőgh Leona, Kocsis Rebeka, Kocsis Anna, Básti Dániel, Rákász Orsolya) valamint szorgos segítőik nélkül (Deák Eszter, Csörgő Emese Alíz, Jacenko Zoja, Lajos Ráchel Anna, Kiss Noémi, Šípoš Amina, Lajos Sára). Köszönjük fáradhatatlan munkátokat és ezt az élménydús két napot!
Szabó Andrea
DÖK-koordinátor
