
Április 29-én reggel egy busznyi Duna utcás diák, pontosabban mi, az “environapok” aktív résztvevői nekivágtunk jutalomutunknak a detrekői várhoz (Plavecký hrad). Amint megláttuk az ismerős buszt, rögtön elfoglaltuk a legjobb helyeket, majd indulhattunk is.
Nagyjából negyven percet utaztunk, ezalatt Marták tanár úr röviden összefoglalta, mit is láthatunk a környéken földrajzi szempontból. Megérkeztünk Detrekőváraljára, ahonnan a túránk kezdődött. Az igazat megvallva néhányan néztünk egy nagyot, amikor először megláttuk, hova is kellene felmenni, de végül nem volt vészes: kényelmes tempóban felsétáltunk a hegyre, közben mindenki jókat beszélgetett a mellette ballagókkal.
A melegtől kicsit kifulladva értünk fel a várromhoz, ahol rögtön megragadta a figyelmünket a gyönyörű kilátás – hegyek és szántóföldek, amerre csak a szem ellát. Miután elkészültek a panorámaképek és az elmaradhatatlan csoportkép is, Marták tanár úr – ezúttal ideiglenesen töritanárnak felcsapva – megtartotta a hely rövid bemutatóját. Megtudtuk, hogy a detrekői vár a középkorból származik, az évszázadok folyamán volt többek között a Balassiak és a Pálffyak tulajdonában, és jelentős szerepet töltött be az ország végvárrendszerében is. Az ismertető után szabadidőt kaptunk, és kezdődhetett a vár felfedezése. Szerencsénkre sok helyen gond nélkül fel lehetett menni a falakra, így az erődítmény tetejéről nézhettünk lefelé a többiekre. Bebarangoltuk az összes járható utat, találtunk pici padokat, tűzrakó helyeket, és még egy pincének tűnő gödröt is.
Mikor már mindent bejártunk, kis csapatunk elindult lefelé a hegyről. A faluba visszaérve megrohamoztuk a kisboltot, így a sor végén érkezőknek már csak alig-alig maradt jégkrémből választék. Kifújtuk magunkat, megettük-megittuk a szerzeményeinket, majd elindultunk hazafelé.
A visszafele utunk főleg pihenéssel telt, de azért egy kis bulizás és éneklés is belefért. Gyorsan hazaértünk, ezután mindenki mehetett a maga dolgára, kiélvezni ezt a napsütéses tavaszi délutánt. Köszönjük Marták és Galo tanár uraknak ezt a szuper kirándulást!
Porubská Andrea, III.A