„Amikor télen hullani kezd a hó,
Indul útjára Mikulás apó.
A szél szakállát tépi, lengeti,
De ő kigyelme ezt csak neveti.
Szélnek, viharnak vígan neki vág,
Csak egy arasz neki a nagyvilág.
Egy pillanat: átszáll a tengeren,
Egy pillanat: mindenütt ott terem.“ (Benedek Elek)
Az ünnepek, a hagyományok az összetartozás érzését erősítik, a közösséget éltetik. Minden DUCCÁS diák tudja, hogy december 6-án ellátogat hozzánk a Mikulás. Nagy öröm a mikulásvárás, az ezzel járó készülődés. A gyerekek nagy izgalommal várták ezt a napot, hogy eljöjjön a jóságos Mikulás. Az alsós osztályok énekekkel, versekkel és rajzokkal készültek a köszöntésére. Az örömmel tanult dalaikat, mondókáikat közösen mondták el, de voltak bátrabb gyerekek, akik önállóan is énekeltek. Hetekkel ezelőtt már készültek, gyakorolták a dalocskákat, hogy örömet szerezzenek a Mikulásnak. Kedvességből páran rajzoltak is. A krampusz is elkísérte a Mikulást, ő a rosszcsont gyerkőcöket kereste, akik ígéretet tettek, hogy megjavulnak. Az iskola mellett működő SZÜLŐI SZÖVETSÉGNEK köszönhetően a dalocskákért, versekért cserébe a Mikulás segítőitől a gyerkőcök édes jutalmat kaptak. A finom csoki feledtette a szigorú krampusz virgácsát is.
A faliújságok, a folyosók, az osztályok díszítésével csodálatos ünnepi hangulat lengi be iskolánkat. A kollégák együttes segítő és önzetlen munkája segíti az ünnep hangulatának gazdagabbá tételét, köszönet érte!
Sill Zsuzsanna
