Alapiskolánk nyolcadikos tanulói idén is bekapcsolódtak a történelemórák keretén belül a nemzetközi Krókusz Projektbe. A több éve létező program célja a megemlékezés a holokauszt során elpusztult gyermekekről.
A projekt hagyományosan a novemberi krókuszvirág-ültetéssel kezdődik. Amíg a krókuszok a földben várták a jobb időt, eljött a január, amikor 27-én rádióműsorban emlékeztünk meg a holokauszt nemzetközi emléknapjáról Dudás Adél, Milics Benjámin és Veres Viktória közreműködésével. Aztán krókuszaink lassan kibújtak a földből, de a korábbi évekkel ellentétben idén elég „fukarnak” mutatkoztak, ami a virágzást illeti: mindössze néhány virág nyílt ki és emlékeztetett minket a sárga csillagokra, amelyekkel a világháború terhes évei alatt megbélyegezték Európa zsidó gyermekeit.
A projekt áprilisi óráin a diákok saját családjuk történelmét kutatták, majd bemutatták osztálytársaiknak az eredményeket. Sok érdekes és megható családi történetet hallhattunk, és megtudtuk, milyen vidékekről származnak az osztály tanulóinak nagyszülei (pozsonyi alig akad köztük!). Sok közös vonásra is felfigyelhettünk a nagyszülők visszaemlékezéseiben. Az utolsó áprilisi óránkon pedig ismét ellátogatott hozzánk Schwartz József, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség vezetője, aki nagymamája visszaemlékezései alapján beszélt a gyerekeknek a világháború és a holokauszt borzalmairól. A diákok érdeklődéssel és aktívan bekapcsolódva hallgatták a beszámolót, kérdések záporát zúdítva az előadóra, aki az óra végén megdicsérte az osztályt érdeklődésük és komoly hozzáállásuk miatt.
Végezetül lássunk néhány gondolatot arról, hogyan látták ők az előadást, mit tanultak a Krókusz Projekt során:
„Számomra, akinek az elődei két évig zsidókat bújtattak, most vált valóságossá, hogy miért is nem beszélnek róla. Fájdalmas volt számukra, hogy valakik ilyen csalárd módon embertelen, értelmetlen halálba küldték az embertársaikat. Schwartz József azért jött az iskolánkba, hogy beszéljen a szörnyűségekről. Igenis, hangosan kell beszélnünk a valóságról! Többé ilyesminek nem szabad megtörténnie!” (Bús Zoli)
„Az osztályunkban tartott előadást a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség vezetője. Elmondta népe történetét, interaktívan vezetve az előadást. Érdekes kérdéseket és vitát kezdeményezett, amellyel rávilágított kultúráink hasonlóságaira, ugyanakkor különbségeire, érdekességeire is. Végül a gyűlölködés elkerülésére bátorított minket, és megdicsért mint értelmes vitapartnereket.” (Nemes Máté)
„Az előadás végére mindnyájunkat sokkolt, hogy bánhatott akkoriban így az egyik ember a másikkal. Én azt gondolom, hogy jó volt, hogy Schwartz József eljött és elbeszélgetett velünk, mert fontos, hogy a múltat ismerjük, és hogy ne ismétlődhessen meg.” (Schlosser Imre)
Borka László, történelemtanár
