Jegylezárás, konferencia… Mögöttünk az első tanévünk a felső tagozaton. Tíz hónap nehéz munka után eljött a pihenés ideje.
Június 27-e, borongós az égbolt. Végre nem lesz kánikula! Elindultunk a pozsonyi állatkertbe. Ez a hely mindenki kedvelt látványosságai közé tartozik, csaknem 1000 egyeddel rendelkezik. A többórás barangolás alatt bejártuk a terráriumot, megcsodáltuk a huncut szurikátákat, megdermedtünk a hiénák különleges „vihogó“ hangjától. A barnamedve és a fehér oroszlán is kimászott az odujából és fotózkodhattunk „velük“. A majmok házához érve még túl korai látogatók lehettünk, a kolónia nagy része még aludt, volt, aki ágon ülve, volt, aki kiterülve. Az orangután a friss levegőn pihent a hintaágyában. Sok-sok gyaloglás után, fáradtan, irigyeltük őt. Néhány méterrel tovább kis aranymancsú fekete vakarcsokat láttunk, akik fel-le rohangáltak a gerendákon. A majmokat elhagyva orrszarvúkon és kengurukon át eljutottunk a zsiráfokhoz és a zebrákhoz is. És még folytathatnák…
Érdekesség az osztályunkról:
Az állatkert hagyományteremtő módon, több mint 20 évvel ezelőtt indította be az örökbefogadási programját. Természetesen az állatkák több okból nem vihetők haza – például egy háromtonnás orrszarvú kifejezetten érdekes látvány lenne egy pozsonyi bérház udvarán… J Mi is örökbe fogadtunk egy nimfapapagájt (ez anyagi támogatást jelent).
5.A osztály
