Én látok, te látsz, ő nem lát

Bizony nem mindenkihez olyan kegyesek az égiek, s kapják meg használható állapotban az összes szervüket. Mi, látók bizony nem is tudatosítjuk, hogy mennyivel könnyebb az életünk a gyengén látó vagy egyáltalán nem látó társainknál. Szemünk az egyik érzékszervünk is, segítségével csodálhatjuk meg a környezetünket, vehetjük szemügyre a körülöttünk lévő élő és élettelen világot. Nélküle sötétben tapogatóznánk, elesettek, elveszettek lennénk. A vakoknak és gyengén látóknak nagy szükségük van a látók támogatására, mely nemcsak abban merül ki, hogy átkísérjük őket az úttesten, hanem szolidárisak vagyunk velük, javainkból juttatunk nekik is, melyekhez könnyebben jutunk, mint ők. A szociális érzékenység neveléssel, jó példával (ki)alakítható már az ifjabb korosztálynál is. A fehér ceruzák napján ezért már több éve tanulóinkat is bevonjuk az önkéntes munkába: egyrészt pénzt gyűjtenek, másrészt adakoznak is a vakok és gyengén látók javára. Idén a 12 diákunk 550,89€-t gyűjtött össze. Köszönjük mindenkinek a segítségét!