Az immár 11. alkalommal, hagyományosan virágvasárnap megrendezett Kárpát-medencei döntőt egy december 8-i internetes forduló, valamint febr. 7-i regionális forduló előzte meg, melynek helyszíne számunkra a Dunaszerdahelyi Magángimnázium volt. Körülbelül március elejére kaptunk eredményeket, melyek szerint az írásbeli forduló alapján bejutottunk a márc.31-én Pannonhalmán rendezendő döntőre.
A vetélkedő idei témája Magyarország története 1301-1437 között volt, vagyis az Árpád-ház kihalásától számítva Luxemburgi Zsigmond halálával bezárólag.
A döntő eredetileg kettőtől ötig tartott volna, ám a hosszúra nyúló szóbeli feladatok – bár csak kettő volt, ám tíz csapat számára – elhúzták csaknem hatig. Voltak villámkérdések mindig három egymást követő sorszámú csapat számára, s ha a soron lévő csapat nem tudott válaszolni, akkor a másik kettő szerezhetett pontot. Volt forrásfelismerés, aztán a forrásra vonatkozó kérdések, képfelismerős rész, melyek Anjou- és Luxemburg-korabeli várakat ábrázoltak, mint Trencsén, Visegrád, Tata, Galambóc és mások.
A szóbeli részen mi a kiskirályok időszakának felvázolását kaptuk, ezt kellett bemutatni, majd szóban adta elő Viki a tudnivalókat, akit a zsűrielnök, Dr. Solymosi László tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus a pozsonyi csapat fejének nevezett. A további zsűritagok: Dr. Érszegi Géza, ny.főlevéltáros, c. egyetemi tanár, Dr. Szende László főosztályvezető/MNM/ és Csóka Gáspár, a Pannonhalmi Főapátság Levéltárának igazgatója voltak, akik a szóbeli fordulóknál bele-belekérdezgettek a csapatból előadó versenyzők mondandójába. Volt egy érdekes licitáló feladat is, itt ügyesen kellett tudni a szomszéd csapatokról lesni, mert ehhez a feltételek adottak voltak, bár ez nem volt szabályos, de hát mindenki ezt tette, így aki ügyes, szemfüles volt, az mindig jól licitált, és a végére is majdnem teljes számban megmaradt a forduló elején kapott 100 zsetonja. Ez a rész nekünk nem éppen jött be. Az utolsó forduló, felszültséglevezető volt, mert két-két csapatnak összeállva, vagyis hatan kellett előadni, eljátszani öt, az adott korból származó történelmi eseményt. Így az 1335-ös visegrádi királytalálkozót nekünk a komáromi csapattal egyetemben, valakiknek a Nagy Lajossal történt medvebalesetet, megint további két csapatnak a konstanzi zsinaton történteket.
A pontok összeszámlálása és az oklevelek kiírása után gyorsan következett a legizgalmasabb pillanat, amikor is a zsűri eredményt hirdetett. Ezen megjelent a főapát úr is, aki az okleveleket osztotta, és egy rövid beszédet mondott.
A dobogós helyeket a következő csapatok szerezték:1. Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2. Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa, 3. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc. Közülük az aranyérmesek a Herendi Porcelánmanufaktúra ajándékát kapták iskolájuk számára, melyet Dr.Simon Attila igazgató adott át. A komáromi csapat az 5. helyen, mi pedig a 7.-en végeztünk. Minden csapat az értékes könyvjutalom mellett jutalomkirándulást nyert jún. 25-30 között Pannonhalma, Bábolna – innen a Nemzeti Ménesbirtok a támogatója a versenynek, itt lovagolhatunk majd -, Herend, Tihany úticéllal.
Este csodálatos háromfogásos vacsora várt minket. Másnap, virágvasárnap reggeli után közösen indultunk a Boldogasszony-kápolnába, ahol 10 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, mely kinn, a kápolna előtti keresztnél kezdődött barkaszenteléssel. A mise része volt a passió is, melyet bencés szerzetesek, továbbá civil személyek adtak elő énekelve. Délre visszavonultunk az étterembe, ahol asztali áldással és záróebéddel végleg befejeződött a verseny.
Nagyon gyorsan elszállt ez a négy év, és a sok verseny, melynek élményei, eseményei szívünkben maradnak, múlttá válnak, és már sosem térnek vissza, de emlékeinkben ott élnek örökké.
Köszönjük tanárnőnknek, Kulcsár Mónikának a felkészítéseket, és ezt a röpke pillanatként elszáguldott négy gimnáziumi évet.
Zilizi Kristóf IV.A