Vészesen közeledett már az alapiskolán eltöltött utolsó évünk vége, amikor rájöttünk, hogy a világjárvány miatt az utóbbi időben nagyon kevés közös emléket tudtunk gyűjteni. Ezért volt szinte magától értetődő, hogy az idén végre ismét részt veszünk egy osztálykiránduláson, amelyre június 26–28-án került sor.
A terchovái Vila Kamilát választottuk szállásul, amely már nem volt ismeretlen számunkra, hiszen a 2 évvel ezelőtti sítáborban is pont ide látogattunk el – ez is hozzásegített a kellemes, néhol nosztalgikus hangulat kialakulásához (ami a kilencedik évfolyam elkerülhetetlen része). A három nap alatt a faluhoz közeli természetet csodáltuk meg. A túrákon két csoportra osztva vettünk részt: az egyik csapatot, amely gyorsan haladt nehezebb útvonalon, Urbán tanár úr vezette; a lányok számára pedig kitaláltuk az úgynevezett „Ladytúrát”, eközben Fröhlich tanárnővel kényelmesen sétálva – vagy ülve – tekintettük meg a Chleb csúcsát, a Jánošíkové dieryt és az erdőben található gyönyörű vízeséseket, lapuleveleket, fákat… Bár a legelején szkeptikusan álltam hozzá az egész kiránduláshoz, mert túrázni nem szeretek, a „Ladytúra” sikeres abszolválójaként bátran kijelenthetem, hogy nagyon jól éreztem magam, és ebben a többi osztálytársam is egyetért velem. A kirándulás alatt kihasználtuk a szállás adta lehetőségeket is: csocsóztunk, biliárdoztunk és még jakuzziztunk is egyet.
Összegezve: remekül éreztük magunkat az ott töltött idő alatt, és szomorúan kell beletörődnünk, hogy ez volt az utolsó osztálykirándulás, amit együtt abszolváltunk. Viszont annál jobban megbecsüljük, hogy megvalósult, és köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult a szervezéshez! Köszönjük, hogy az év végén egy újabb szép emlékkel gazdagodhattunk!
Biháryová Bianka, 9. A
